A magyarországi anyaközpontok definíciója

Az anyaközpont definíciója:

Anyákkal, nőkkel foglalkozó szervezetek, csoportok, akik állandó teret tartanak fenn vagy rendszeresen teret biztosítanak anyák, női találkozók és programok számára.

Az anyaközpont definícióját az informálisan működő Magyarországi Anyaközpontok Hálózata alkotta meg és fogadta el egyetértésben 2013. március 25-én, Pécsett, a Kanga kuckóban.

Magyarországi elnökségi tagja lett az Anyaközpontok Nemzetközi Hálózatának

A civil központokat összefogó nemzetközi szervezet a mine (Mother Centre International Network for Empowerment) egy olyan nemzetközi mozgalom és hálózat, amely a jelenleg már több mint 20 országban (Albánia, Argentína, Ausztria, Bosznia, Bulgária, Kanada, Kamerun, Csehország, Németország, Olaszország, Kenya, Liechtenstein, Magyarország, Nepál, Hollandia, Oroszország, Ruanda, Szlovákia, Svájc, Törökország és az USA) működő 850 anyaközpont közti együttműködést és tapasztalatcserét teszi könnyebbé. 

A jelenleg alakuló magyar hálózat nemzetközi elismerésével az Anyaközpontok Magyarországi Hálózata válik majd a nemzetközi hálózat tagjává és a magyar anyaközpontok képviselőjévé. 2013. májusában Magyarországról egy delegált jelöltet, Dömösi Emesét beválasztották a mine elnökségébe.

Egymilliárd ébredése táncok az Anyaközpontokban

Kaposvár:



Miskolc:



Gödöllő:

Több anyaközpontban is táncolnak majd a One Billion Rising / Egymilliárd ébredése keretében

Eve Ensler, a kampány ötletadójának sorai:
"[Az elmúlt évben beutaztam a világot a One Billion Rising kampány miatt, amely arra hívja fel a Földön azt az egymilliárd nőt, akiket megerőszakoltak vagy megvertek, és szeretteiket, hogy lázadjanak, keljenek fel, és táncoljanak február 14-én a nők és lányok elleni erőszak megszüntetéséért. Ez a mozgalom olyan erővel söpör végig a világon, amilyenre még nem láttunk példát -- Kamla Bashi, indiai aktivista szavaival: ez egy feminista cunami. 182 országban egész közösségek tervezik hogy felemelik a szavukat, és a tánccal fejezik ki dühüket és álmaikat. Ápolónők, tanítók, háztartási alkalmazottak, törzsi vezetők, halásznők, földművesek, tudósok, szakszervezeti vezetők mind egységesen. Koalíciók születnek új nyitottsággal témákon, társadalmi osztályokon, törzseken, bőrszíneken, korosztályokon át, művészek, aktivisták részvételével. Anna Cruztól kezdve, aki egy évben 700 guetamalai nőölés elkövetőit vitte bíróság elé, Fartunig, aki megnyitotta Szomália első női menedékházát és most bátran szervezi, a nők Mogadishuban is megtartsák a táncot. A magukat Vaginas Campesinasnak nevező földműves nőktől, akik a földeken táncolnak majd kevésbé erőszakos munkafeltételekért a bátor és szókimondó Fülöp-szigeteki, amerikai és tibeti apácákig. Egész hálózatok mobilizálódtak -- a Gabriela a Fülöp-szigeteken, a Unite Nagy-Britanniában, az AFL-CIO az USA-ban, és több, mint 14 ezer más csoport szerte a világon. Feministák és aktivisták évtizedeken át dolgoztak fáradhatatlanul ezért a pillanatért szerte a világon. Ha nem hiszed, hogy nyílik az ajtó, tekint csak Indiára, ahol a szexuális erőszak jelenleg a legfontosabb téma. Tekints az amerikai választásokra, amelyet azok a nők döntöttek el, akik nemet mondtak a nőgyűlölő szélsőségesekre. Tekints Angliára, aholvégre valódi közbeszéd kezdődött a nők elleni intézményi erőszakról -- Keir Starmer, az ügyészség igazgatója sokak nevében szólt, mikor azt nyilatkozta, hogya Savile jelentés vízválasztó. Tekints azokra a szeretettel teli férfiakra, Kaizaad Katwalra, Jason Dayre, Robert Redfordra, a Dalai Lámára, és a többi millióra, akik velünk együtt felkelnek. Tekints a kongói Bukavuban City of Joy projektre, amelyben az eszkelálódó erőszak, és az állandó életveszély ellenére a nők gyógyulnak, tanulnak, és erősödnek, hogy megmenthessék nővéreiket is. [...] Nem tudhatjuk még, hogy mi történik majd, amikor egymilliárd nő és férfi demonstrál mindenhol a világon ugyanazon a napon. Azt viszont tudjuk, hogy az előkészületek néhány hónapja már beharangozott, egyesítetett és katalizált egy olyan mozgalmat, amelyet nem lehet többé letagadni -- mint ahogy az erőszakot sem. Itt az idő. Egy hónap. Február 14. Keljünk fel az utcákon, az iskolákban, az autóbuszokon, az otthonainkban, a sötét sikátorokban, az irodákban és a gyárakban, a halászbárkákon és a földeken. Hadd mutassa meg a fellépésünk, hogy tudjuk: amíg a nők nem egyenrangúak, nincsenek biztonságban és nem szabadok, addig egyetlen társadalom sem virágozhat fel, és az élet eltűnik. Hadd mutassa meg a felkelésünk, hogy a nők és lányok elleni erőszak megszüntetése a jelen központi feladata.]"
Fordította: WJ
Az eredeti cikk itt olvasható: http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2013/jan/11/delhi-rape-savile-ohio-violence-tolerated